Mucsony nagyon régi település, legkorábbi említését 1212-ben találhatjuk MULCHUN alakban a Várady Regestrumban. Ekkor még a borsodi várhoz tartozott, megvolt az egyháza és várjobbágyok lakták. Fatemplommal rendelkezett és pápai tizedet fizetett. A pápai tizedlajstromok MOSCHAN, MOCHO, MOHUCH, MOTHNUCH alakban jegyezték fel a nevét. A község neve tulajdonképpen a XVI. században alakult ki és különböző alakon keresztül nyerte el a mai nevét. Határa tekintetében vita támadt, még királyi beavatkozás is szükségessé vált.

A Lórántffy rokonság révén Rákóczi birtok, akik egy részét zálogba adják Ónodi Gáspárnak. A szatmári béke után a kincstár lefoglalta a Rákóczi vagyont. Ekkor a vagyon egyik része Radvánszky kezére került, míg a többi részen különböző családok lettek birtokosok és a rokonság révén a birtokok még jobban osztódtak.

A község birtokosai közül a Jekelfalusy család a XVIII. Század végén kastélyt építtetett, mely a községben ma is megtalálható. Volt időszak, amikor nagyközség volt, de a XVI. században mint Budára adózó községet a törökök (Füleki-Bég) kirabolták úgy, hogy ezután hosszú ideig lakatlan volt. 1635-ben a község ismét békés életet akart élni, ezért megegyezett az egri törökkel. A későbbiek folyamán nagyon szegény nép lakta és 1639-ben ismét elpusztult. Az itt lakó jobbágyok elbujdostak. Megviselték a községet a kurucz-kor mozgalmai is. 1878-ban a tűzvész teljesen elpusztította olyannyira, hogy közsegélyre szorult.

A község lakosai azonban újra felépítették és szorgalmas munkájukkal bebizonyították élni akarásukat. Ebben az időszakban a lakosság földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, majd 1910-ben a községben megindult a szénbányászat.

Folyt. köv.