Néhány szót kell ejteni a Magyarországon élő ruszinokról, hisz a nyelvoktatás kérdéseit innen kell megközelíteni.

A „Ruszin nyelv” c. könyv „Magyarország” fejezetében, Benedek Gergely, docens (a filológiai tudományok kandidátusa) a következőket írja:

„A magyarországi ruszinok többsége két faluban él: Komlóskán és Múcsonyban. Ezenkívül szétszórtan élnek Magyarország észak-keleti vidékén , az ország városaiban és Budapesten.”

A legutóbbi népszámláláskor Magyarországon, 2001-ben: Komlóskán 60 főt jegyeztek be ruszin nemzetiségűnek, Múcsonyban - 4 főt, Magyarország egész területén- 635 főt.

Az adatok nem pontosak. Benedek Gergely a továbbiakban azt írja:

„Nyelvük nem egységes. A komlóskai dialektus a kelet-szlovákiai csoporthoz tartozik, a szlovák és a magyar szavak kevert használatával, a múcsonyi nyelvjárás pedig a bácsvánosztrimszki ruszinok dialektusához hasonlít.”

1958-ban, amikor ez a terület (Podkárpátszkája Ruszj) már Szovjetunióhoz tartozott, Kárpátalján egyetlen egy ruszin nemzetiséget sem regisztráltak be. A ruszin nemzetiséget eltűntették 1946. január 22.-én, amikor is őket ukránoknak „nevezték”, így regisztrálták. 2005-ben Kárpátalján már újból jegyezték a ruszinokat 10.100 - létszámmal.

Benedek Gergely arról is ír, hogy a XIX. és a XX. századi ruszinok többsége Magyarországon asszimilálódott:

 „Csupán a ruszinság két bástyája maradt: Komlóska és Múcsony.”

Tisztelet és dicséret illeti e két falu lakosságát, amiért megőrizték nyelvüket és ősi hagyományaikat. De ezt a nagyrabecsülést érdemlik meg a kárpátaljai ruszinok is, hiszen a szovjet-rendszer legnehezebb évtizedeiben nem volt könnyű megőrizniük kultúráikat, hagyományaikat.

A magyarországi ruszinok – történelmi helyzetükből adódóan - nehezebb feltételek között élnek, mint a többi nemzetiségi kisebbség. Háttérben nincs meg az anyaországuk (ez a világban szétszórtan élő minden ruszinra érvényes), ezért nekik állandó és önálló küzdelmet kell megvívniuk jogaikért, nyelvükért, otthonukért, lakhelyükért.

Magyarországon a nemzetiségi- etnikai kisebbségi iskolák a magyar oktatási rendszer szerint működnek. Az alapképzés megszerzésén túl a legfontosabb oktatási nevelési cél:

- az identitás megőrzése - ennek érdekében tanítják a nyelvet megfelelő színvonalon.

Az írást, olvasást, beszédkészséget a magyar nyelvvel azonos szinten sajátítják el.

Fontos szerepet kap az oktatásban:

-          a hagyományőrzés,

-          folklór,

-          a kulturális értékek megőrzése, továbbfejlesztése.

A szocialista Magyarországban sem jegyezték a „ruszin” nemzetiséget, így a nyelvi oktatásról sem beszélhettünk.

Múcsonyban 1995-tõl kezdődően folytatják a ruszin nyelvoktatást az általános iskolában. Múcsony nagyobb község, mint Komlóska, 3500 ember él itt, természetben nagyon kedvező körülmények között (fürdők, jó termőföld) Nem volt olyan nagy elvándorlás, mert közel vannak a középiskolák (Kazincbarcikán, Miskolcon)… 

Az első kezdeményezések 1998-ban a Budapesti VIII. Ruszin Kisebbségi Önkormányzat támogatásával születtek. E kerület ruszinjai adták ki először a Kalendárium - Almanach, anyanyelvi szövegkönyvet, gyermekek számára olvasókönyvet és egy kis szótárt (magyar –ruszin, ruszin -ukrán). E kerületi önkormányzat köré gyűltek össze a többiek is, új közösségek alakultak Budapesten, akik aktívan kezdtek foglalkozni a ruszin kultúra terjesztésével. Irodalmi, művészi esteket szerveztek, kiállításokat rendeztek és létrehozták a Hodinka Antal Ruszin Értelmiségi Egyesületet.

A gyerekek ruszin nyelvoktatására nagy igény mutatkozott. A fővárosi önkormányzat megszervezett egy tanfolyamot, amelyet Janov Ljuba nyelvész vezetett. A többi ruszin kisebbségi önkormányzatok hétvégi-iskolákat indítottak.

Az oktatást egyéb művészi és helytörténeti foglalkozások egészítették ki, természetesen könnyebb volt velük foglalkozni, mert ezek a gyerekek a kárpátaljai dialektussal beszélt nyelvet jó szinten alkalmazták, itt a komlóskai és a múcsonyi nyelvjárást egyáltalán nem használták.

Befejezésként szeretném még megemlíteni, hogy a magyarországi ruszinok elsődleges feladata most az oktatás területén: a megfelelő káderek, oktatók felkészítése. Szeretnénk magas szintű, professzionális tanárokkal rendelkezni. Megtettük első lépéseinket a cél felé, az oktatási program előkészítéséhez is hozzáfogtunk.
A másik kiemelt feladatunk: egy magyar-ruszin és ruszin-magyar kéziszótár elkészítése. Létrejött egy munkabizottság is, amelynek a ruszin nyelv kodifikációját készíti elő Magyarországon.
A harmadik kiemelt feladatunk: iskolák szervezése a ruszinok által lakott területeken. Kárpátalján készített tankönyvek az itteni nyelvoktatásban is jól hasznosíthatók. A komlóskai és a múcsonyi nyelvjárások, dialektusok oktatását is feltétlenül fontos tovább vinni, úgy a helyi önkormányzatok, mint az ORKÖ, illetve az egész ruszin közösség támogatásával.

III: Nemzetközi Ruszin Kongresszus Krakkó

RUSZIN VILÁG 2007. november V. évfolyam 48. szám